About me

“Minden dolog azért van a világban, hogy a fotós egyszer képet készítsen róla” – umberto pezzetta –

Exhibitions – KiállításokDíjak – AwardsAmikor dolgozom… I’m working

A jó fotó kiemel a jelenből egy pillanatot, amely ezáltal új értelmet nyerve válik időtlenné.
A jó fotó elkészítése nem feltétlenül technika kérdés.
A legfontosabb a “látni” képesség, az empátia és a kreativitás.” up

A FOTOGRÁFIA A LÉTEM RÉSZE.
A FOTÓRIPORTERI MUNKA AZONNALISÁGA ÉS A MŰVÉSZI FÉNYKÉPEZÉS IDŐTLENSÉGE.
MINDKETTŐ KÖLCSÖNÖSEN HAT EGYMÁSRA AMELY ÁLTAL MAGAM IS FOLYTON FORMÁLODÓ FÉLBEN VAGYOK, EGY KÉPLÉKENY EMULZIÓ A VILÁG VÁLTOZÁSÁRA REFLEKTÁLVA.


1988-ban exponáltam tudatosan először. Eleinte kedvtelésből, majd később a szenvedélyemmé vált a fotográfia. 1990 óta dolgozom, mint fotóriporter.
Jelenleg a Zalai Hírlap fotósa vagyok. Ez a napilap Zala megyében (Magyarország) jelenik meg naponta.

1964-ben születtem Magyarországon, olasz és magyar szülők gyermekeként.
Olasz édesapámtól a művészetek iránti érzékenységet, magyar édesanyámtól kitartást, a kemény munkabírást örököltem.

kicsit bővebben:

Első önálló kiállításom 1991-ben volt, Esti mese cimmel.

1992-1995 közötti időszakban a “Szemérem némasága” projekten dolgoztam, amely túlnyomó többségben festett képeket (emulzió festése) tartalmazott,
és témáját tekintve tulajdonképpen versek, elsősorban Pilinszky János és József Attila verseinek képi megfogalmazásai voltak.

1997 “Hétköznapi álom” címmel készítettem egy képkollekciót, amely – mint talált képek – tematikus válogatás az emberről

1998-2002 időszakban a “A mélypont ünnepélye” projekten dolgoztam. Ez a “Szemérem némasága” című munkámnak a folytatása,
elsősorban Pilinszky János verseinek képi megfogalmazását foglalta magában.
“Verstranszformációk” néven illetem ezeket a műveket.

2000 – től foglalkozom színházi előadások fotózásával.

2005 “Találkozások” képanyag elkészítése – középpontban az ember, ember és ember közti kapcsolatok – a képek az utcán készültek elsősorban – street photography

2007- től foglalkozom a “Pillanatnyi történetek” című képanyagommal, amelyben az eddigi fotográfiai tapasztalataimat és a Lomográfia stílusjegyeit próbálom ötvözni,
s általa egy új, saját fotográfiai nyelvet kialakítani. Képeim filmre készülnek egy egyszerű, elektronika mentes, analóg fényképezőgéppel. (Horizon Perfect)
A fotóművészet számomra hobbi, a mindennapok pikantériája, mert főállásban is fényképezek nap mint nap.

1991 – től dolgozom a Zalai Hírlap fotóriportereként (1994-től főállású fotóriporter) és ez biztosítja a megélhetéshez szükséges anyagit.

“AZ A JÓ DOLOG A SÖTÉTBEN, HOGY NEM LÁTOM HA VAK VAGYOK.
DE SZERENCSÉRE LÁTOM A FÉNYT ÉS AZ ÁLTALA RAJZOLT VILÁGOT…
ÉS TALÁN A LÁTHATATLANT IS.”

Umberto 2016

back to top

%d blogger ezt szereti: