Négynapos ünnep sok pihenésre és a családdal együtt töltött időre ad lehetőséget.
Általában. De nem feltétlenül a fotóriporternek, akinek ilyenkor a feladata, hogy képekkel lássa el a húsvét utáni első lapszámot.
A hétvégi ügyeletes munkáról már korábban is posztoltam: például egy szombatról vagy egy teljesen átlagos hétköznapról, egy szerdáról.
A négy napos hétvége a Nagypéntekkel kezdődött:
De nem, számomra már csütörtök este megkezdődött, amikor a gellénházi templomban a pap lábmosó szertartást vezetett, szimbolizálva azt a jelenetet mikor Jézus az utolsó vacsoráján a kenyeret osztotta az apostoloknak…
Szóval a Nagypénteki program:
12:00 Andráshida TE – Becsehely mérkőzés – jelenetkép
16:00 Hévíz – Zalalövő mérkőzésen az egyedül álldogáló helyi néző látványa kötötte le a figyelmem, egyébként sem voltak oly sokan a meccsen, kb husz- huszonöten…
Hévízről hazafelé tartva, Zalacsány határában megáltam, hogy készítsek pár képet a virágzó repcéről…
Szombaton a boltok is nyitva voltak, szóval egy átlagos szombat volt:
14:00 Pórszombat – Lovászi mérkőzésen rendkívül fújt a szél, ennek ellenére többen voltak kíváncsiak erre a találkozóra mint a hévízire 😉
Pórszombatról hazafelé tartva megreptettem a drónomat Szilvágyon és Gombosszegen is. Az utóbbi repülés nem volt kockázat mentes a viharos szél miatt, de azt hiszem ez a történet megér egy külön posztot, szóval később, de addig is álljon itt a szilvágyi kép. A képen a falu kétszáz méter magasból nézve:
Aztán ahogy elhagytam Gombosszeget, az úton átszaladt előttem egy szarvastehén. Azonnal megáltam, s kezembe kaptam a gépemet ami az “anyósülésen” volt, rajta kétszázas telével és egy converterrel s vártam, mivel tudtam, egyedül nem járnak a szarvasok, legalább is ritkán, s ha szerencsém van, még jön néhány. Nyomban jött a következő, kiszálni sem volt időm, így szélvédőn keresztül lőttem meg az átvonulókat:
A szarvasos jelenet után még mindig Pórszombatról hazafelé autózva, sikerült egy szép, tudatos erdőgazdálkodást is bemutató tájképet készítenem Nagylengyel határában…
A szombat befejezésére szerveződött nekem egy kosármeccs, ZTE KK – Nyíregyháza rangadó. Elég lélektelenül zajlott a meccs, a hevesebb szurkolók hiányában az nézők ültek mint a moziban, aztán a zete a végén kiengedte a meccset a kezéből. Szóval egy üres próbálkozás volt.
Húsvét vasárnapra is jutott megyei bajnokságból foci
11:00 ZTE2- Győri ETO NBIII-as mérkőzés ahol a zete vezetett egy nullra, aztán kikapott
16:00 Óhid – Tűrje megye három szomszédvári rangadón leginkább ami feltűnt hogy nagy igyekezettel de rendkívül sportszerűen játszottak a csapatok, viszont engem leginkább a két srác kötött le, illetve az ahogy szotyizás közben kommunikáltak egymással. Rendkívül érződött a jeleneten az alárendeltségi viszony és a barátság milyensége.
Húsvét hétfőn a rendőrök nagyszabású ellenőrzésbe kezdtek és tíz órakor négy járőrkocsival és személyzetével felvonultak a Balatoni úton, többnyire mindenki megállítottak, szondáztak és büntettek. Mert volt olyan felelőtlen autós, akinél nem volt bekapcsolva a biztonsági öv és hátul gyerekülés nélkül utazott egy kislány…
Délutánra viszont adódott egy majdnem igazi, ünnepi program, a nyuszitojás kereső tájékozódási verseny! A skanzenben. Majdnem ezer tojást kereshettek meg a gyerekek.
Meglepően sokan voltak ezen a rendezvényen! (gondolom minden tojást megtaláltak 😉
Ennyi fért bele a kicsivel több mint négy napos hétvégébe. Fotóriporterként a munkában azt szeretem a legjobban, hogy változatos, kreativ, sokszor ad nagy szabadságot és rendkívül változatos tud lenni.
umbertopezzetta 